Hát, megint csak elámultam, mennyi minden van a világon, amiről nem tudtam, vagy ami meg tud lepni. Szeretem a határtalan kreativitást, főleg, ha emberek lakhelyéről van szó :)

Ti mit gondoltok? Otthonos egy  ilyen kagylóház, vagy csak esztétikailag vonzó, de nem laknátok benne? Mindenesetre Gaudí-rajongók figyelmébe is ajánlom, a színes, meseszerű mozaikok miatt. Jöjjön néhány kép, majd a linkre kattintva a többi :)

 

http://cre-art.blog.hu/2011/03/21/dizajn_a_lenyugozo_kagylo_haz

A fugaanyagot vízzel keverd el, olyan tejföl sűrűségűre. Itt a gyári tejfölre kell gondolni, nem a sűrűbb vidékire :-).
Egyszerre (kezdőként) nagyjából csak kb. 1/2 kg fugaanyagot keverj be. Sajnos pontosan nem lehet meghatározni, hogy mennyit lehet egyszerre bekeverni, ugyanis ez rengeted dologtól függ. A tapasztalatodtól, a fugaanyagtól, a hőmérséklettől, stb. Fuga keveréséhez a vödörbe tölts kb. 2 dl vizet, és ehhez adagold a fugaanyagot, állandóan spaklival kevergetve, amíg el nem érted, a kellő sűrűséget.

 

Használt téglából és cserépből az átlagos anyagköltség töredékéből is felépíthető egy családi ház, ezt bizonyítja a 2010-es Az Év Háza verseny egyik győztese

 

A karcagi üveggyár bontásából származó,  nagyjából 12 ezer darab pecsétes tégla daraboként 20 forintba került (három éve), a használt hódfarkú cserép költsége 70 ezer forint volt. 

A régi tégla alapesetben semmivel sem rosszabb minőségű, mint az új, de a bontott anyagoknál hátrány, hogy beszerzésük sokkal hosszabb ideig tart, mint a hagyományos alapanyagoké, és a szállítás is problémásabb és időigényesebb, hiszen általában pakolni kel, nem úgy, mint a raklapra szerelet új építőanyagokat.

Friedensreich Regentag Dunkelbunt Hundertwasser (eredetileg Friedrich Stowasser) (Bécs, 1928. december 15. – Új-Zéland közelében, 2000. február 19.)

Osztrák építész, festő és filozófus. „Sto” cseh nyelven azt jelenti: „száz”, ezt németesítette művésznevében, melynek jelentése „száz víz”.

Építészete az organikus építészethez tartozik, melyet leginkább Antonio Gaudíéhoz lehet kötni. Jelentős filozófiai hitvallás van építészete mögött, mellyel az embert vissza akarja részben téríteni a természethez.

 

 A nemzetközileg elismert LEED minősítést, mely egy speciális  "zöldépület-minősítő rendszer", az Egyesült Államok Ökológiai Építészeti Tanácsa dolgozta ki 1998-ban.

 

A minősítés egy épület teljes életciklusát vizsgálja a tervezéstől az építésen, felújításon át a fenntartásig.

 

A LEED egyik legfontosabb, de nem egyetlen szempontja az energiatakarékosság.

Arendszer  vizsgálja az épület víz és hulladékgazdálkodásátt, a belső tereket és az anyaghasználatot, valamint kiemelt helyen a környezettudatosságot is.

Természetessége és melegsége miatt sokan szeretik fából készült bútorokkal, kiegészítőkkel körülvenni magukat. Ám minden kedvező tulajdonsága ellenére a fa nem tartós anyag, ezért védeni kell a különböző káros hatásoktól. A ma kapható faápoló szerekkel már igazán könnyen védhető a fafelület, kellemetlen szagok nélkül. 

 

A beltéri fafelületek sokfélék lehetnek, hiszen nem csak bútorok és padlóburkolatok, de gyerekjátékok, dísztárgyak, nyílászárók, falburkolatok, lambériák is készülhetnek a legtermészetesebb építőanyagból.

Egy építkezés során az a legjobb, és jó esetben a legbiztosabb, azaz a ház élettartama és a kivitelezés minőségi garanciája, ha a folyamat szakértőt igénylő részeit szakértőkre bízzuk.

Az építőanyagok kiválasztásától a burkolásig - ha tehetjük, ha megengedhetjük magunknak, bízzuk szakemberre.

 

De akadnak olyan mozzanatok is, melyekkel mi magunk is megbirkózhatunk.

Ezzel nem csak spórolunk, de azt érezzük, hogy végül is a saját kezünkkel is hozzátettünk a nagy műhöz, ráadásul akár remekül szórakozhatunk is.

A napelemek a meglévő építészeti szerkezetekbe könnyen integrálódni képesek:

Homlokzatok esetében a napelemek kialakíthatók burkolatként, és így egy mögöttes segédváz kialakítása szükséges. A függönyfalat tartó bordák, vagy a pontmegfogásos szerkezetek ugyanúgy képesek az elemek terhének viselésére, mint ahogy azt teszik üvegszerkezetek esetében is. Az üveg és a napelem-modulok rasztere akár érdekes homlokzati játékként is felfogható. A fentiekben már említett hőszigetelő üvegezéssel ellátott napelem-modulok, a hőtechnikai igényeknek is képesek eleget tenni a homlokzaton.

Templom: templomaik a megaron (négyzetes vagy nyújtott négyszög alakú terem, melynek bejárata az egyik rövid oldalon van, előtte többnyire oszlopos előcsarnok található) mintájára épültek.
A templom magja a naosz (hajó), ahol az istenség szobra volt.
Általában hosszanti elrendezésűek. Kelet-nyugati tájolásúak. A belső teret két vagy három oszlopsor tagolta.

A leggyakoribb templomtípus a peripterosz, azaz oszlopsorral körülvett naosz.

A megfelelő minőségű építőanyag megvásárlása fokozott fogyelmet és körültekintést igényel - igen ám, de mire kell még odafigyelnünk?

A jó minőségű, garanciajeggyel ellátott építőanyagok igazolásán túl azok házhoz szállítására is.

 

Erről se felejtsünk el időben tájékoztatást kérni, hiszen mint mindennek, ennek is ára van!

Ha mi magunk is el tudjuk hordani az anyagot, akkor nincs baj, de ha nem, nem árt alaposan letisztázni a feltételeket.

Hová, mikor mennyiért, ki fizeti a raklapot, a le- és felpakolást...

Épülő házunk minősége, élettartama és tetszetőssége nagyjából három tényezőn múlik: a tervezés, a kivitelezés és az alapanyagok minőségén.

 

Tehát minden, a folyamatba kapcsolódó személy és tárgy számít!

Nem beszélve az időről (na és az időjárásról) és a költségekről...

Komolyra fordítva a szót: ha meg akarjuk spórolni a felépült ház azonnali javítását, visszabontását, az egyes elemek és építőanyagok cseréjét, nagyon nem mindegy, milyen minőségű alapanyagokat választunk.

 Víz, télen akár fűtés nélkül maradni nem a világ legviccesebb dolga.

 

Főleg télen vannak veszélyben a vízvezetékek, különösen azok, amelyek a talajhoz közel futnak.

A falban futó csöveket a falon kívül sokszor semmi nem védi  a hidegtől,  viszont a mélyen a föld alatt futó vezetékek nincsenek veszélyben, és a falon kívüli vezetékek utólag is viszonylag könnyen szigetelhetők.

 

Viszont a falban futó csövek szigetelése valójában nem a hideg ellen véd, ezért is vannak veszélyben télen.

A lakásaink hangszigetelése egyre nagyobb igény és kihívás.
A hetvenes évekig elég gyakran alkalmaztak 2 mm-es üvegeket az ablakokban, de ezek zaj- és hőszigetelő képessége messze elmarad az elvárttól.

Egyik legnagyobb zajáteresztő felület a lakásban a nyílászárók felülete, ugyanis az ablaküvegek egy membránként átveszik és átadják a hangokat.

 Sok esetben még a régi hang és hőszigetelésre alkalmatlan utcafronti ablakok cseréje sem lehetséges az épületek műemlékvédelme miatt.

A japán dizájnereknek mindig volt affinitása a modern formavilághoz, nem véletlen tehát, hogy ez a korai sci-fi filmek űrhajóira emlékeztető épület is japán építészek munkája.

A Label Xain mérnök iroda tervei alapján megvalósult létesítmény a cég irodájaként funkcionál Tokióban.

 

 

 

 

 

A suszternek lyukas a cipője mondás tehát erre az építészcsapatra semmiképp nem érvényes, hiszen már az irodaházuk tükrözi mindazt, amit vállalkozásuk képvisel és vall a jövő építészetével kapcsolatban.

Azt már letárgyaltunk, hogy a burkoláson nem szabad spórolni, nem ér a cicomázáson elcsúszni - mert a burkolás nem csupán cicoma a házon!

Egy balul sikerült kivitelezés nyomán bizony komoly károk keletkezhetnek az épület mélyebb rétegeiben is.

Ehhez, vagyis ahhoz, hogy ez ne történhessen meg, profi szakemberre van szükségünk, és mint mindig, azokra a kérdésekre, amiket fel kell tenniünk neki, és azokra a csendes szemügyre vételezésekben, amikre jó előre szakmailag fel kell készülnünk.

Az építkezés általában legutolsó felvonása, de még szervesen ahhoz tartozó része a festés, mázolás, és a burkolás.

A pillanat, amikor kiderül, hogy valóban egyenes-e az egyenes, derékszög-e a 90 fok, és hullámzanak-e a felületek...

 

Ezt a pillanatot, és a korrigálható rendellenességek kijavítását inkább bízzuk szakemberre.

Sok hobbibarkács érzi magát képesnek - és elég tehetségesnek - a burkolás kivitelezéséhez, de higgyük el, egy profi burkoló érti a dolgát, valószínűleg jobban, mint mi.

Az Ytong, vagy népnyelven az "ipszilon-tégla" a hagyományos házépítés egyik legnépszerűbb alapanyaga. Könnyű, nagy méretéből adódóan pedig a falazás gyors, így az építkezés ideje csökken. Nagy előnye, hogy könnyen és precízen darabolható, pontosan illeszthető. A falra vékonyabb vakolat is elegendő, és a csempe vakolás nélkül, közvetlenül a falra is felhelyezhető.

Az Ytong-családban a hagyományos, egyszerű falazótégla mellett nútféderes, megfogóhornyos falazóelemek, "u" zsaluelemek, áthidalók, tetőpallók, koszorúelemek állnak az építők rendelkezésére.

Az üvegtégla alapanyagként

A nagyobb barkácsáruházakban kapható üvegtéglák mérete 190x190x80 mm. A színezetlen üvegből készülteken kívül sokféle más színben is kaphatók. Mintázatuk változó, mindegyik dekoratív. Egy üvegtégla ára mintától és színtől függően 500-750 Ft közötti, nem olcsó mulatság.

Beépítési lehetőségek

Az üvegtéglákat általában a hagyományos falakhoz hasonlóan szokás beépíteni . A hálósan egymásra falazott üvegtéglákat vízszintesen és függőlegesen is 6-8 mm-es betonvasakkal megerősítve kell beépíteni, hogy a fal kellő szilárdságú legyen.

 

Majd talál máshol munkát, mi meg találunk másik ácsot!

 

Jó esetben mindez stimmel, de még mindig nem vagyunk túl a felderítésen: argus szemekkel kell figyelnünk, hogy készült-e ellenlécezés, a tetőn levő fóliaterítés és a cserépléc közé került-e szellőző rés és a  tető teljes alsó élén, az eresznél rovarhálóval fedett szellőző sáv?

És ami szintén fontos: ellenőrizzük, hogy a fólia megfelelően rögzített-e, és van-e  legalább 10 cm-es átfedése.

 

Mielőtt megkérnénk a tényleges építési engedélyt, lehetőségünk van az úgynevezett elvi építési engedély kérésére az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben (Étv.) és az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendeletben előírtaknak előírt építésügyi követelmények alapján.

Ha a házunk a várunk, a tető rajta a koronánk, nem mindegy hát, hogy miből és hogyan készül!

Hiába kerül legfelülre, nem könnyű terhet cipel, hiszen az időjárás viszontagságaitól kell megvédenie otthonunk.

 

Ez a szerkezeti egység számtalan formát ölthet, de nem (csak) a látvány lényeges: a tető elkészítése gondos, szakszerű munkát igényel, hiszen egy tetőnek tartósnak és statikai szempontból tökéletesnek kell lennie.

De hogyan válasszuk ki hozzá a tökéletes ácsot, aki nem csak úgy találomra méretez, szemre pászint és látványra épít?

 

A panelház (röviden panel) előregyártott vasbeton elemekből készült lakótömb. A volt keleti blokk államaiban a legelterjedtebb, de a Föld számos országában próbálták a 20. század nagy világháborúi után kialakult lakáshiányt ezzel a viszonylag gyors és olcsó építési technológiával csökkenteni. Magyarországon közel 788 000 panellakás található, ezekben él a lakosság ötöde.

 

Nálunk az első kísérleti jellegű panelház 1959-ben épült fel kohósalakos technológiával Dunaújvárosban (1.

De hogyan kerülhetjük el a sok bosszúságot?

 

 Annyit mindenesetre leszögezhetünk, hogy a megfelelő szakember kiválasztásával ezek a problémák kiküszöbölhetők.

Egy jó kőműves, példának okáért, nem áll neki télen falazni, hiszen tudja, hogy a hidegben nem köt meg a habarcs.

A falazó elemeket gyémánttal vágja, és erről saját maga tájékoztat, mi több, biztosít bennünket, ezzel rengeteg alapanyagot spórol meg.

Speciális kiegészítő elemek használatával tobábbi centimétereket és tízezreket spórol, és ha mi megfeledkeznénk ezek használatáról (feles tégla, sarok tégla és káva tégla), ő  maga figyelmeztet bennünket, hiszen nagyban befolyásolják az épület hő- és hangszigetelő tulajdonságait is.

Az építkezés hosszú és fáradtságos folyamat, bőven akad olyan pontja, vagy részlete, ami aztán később nem kevés bosszúságra adhat okot.

 

A nem megfelelő minőségű alapanyag, annak helytelen felhasználása, a rossz tervező- vagy iparos szakember választás, vagy az akár szakértő kezek apró hibája is nagy gondot okozhat a későbbiekben.

 

Egy építkezés sosem úgy zajlik, ahogy az a nagykönyvben meg van írva, nincs olyan terület, ahol ne lehetne hibát elkövetni, de alapos felkészüléssel, utánajárással sok bajt meg lehet előzni.

Épül álmaink otthona: a mi feladatunk, hogy megálmodjuk, összehozzuk az árát (nyugodtan számoljunk a tervezett összeg másfélszeresével...), és lélekben már előre belakjuk.

 

És mi az építész feladata?

 

Kössünk az építésszel művezetési szerződést is, ez biztosítja, hogy a szakember a tervezés után, a kivitelezés fázisában is anyáskodik jövendőbeli otthonunk felett, ami azt jelenti, hogy bizonyos időközönként kimegy az építkezésre, és ellenőrzi az építési munka folyamatát.

Építkezünk, de hova? A telek kiválasztásánál rengeteg fontos szempont szerepet játszik:

A környezet, a város kiválasztásánál mérlegelni kell a közlekedést. Munkába mennyi idő alatt érünk be, a gyerek óvodája vagy iskolája milyen távolságban van, van-e a közelben bolt, patika, kórház, stb.

A telek hivatalos adai is fontosak: építési telket vegyünk, ne zárt telket, tudjuk meg, van-e rajta jelzálog, közműtartozás, stb, mert elég kellemetlen lehet, ha van.

 Egy ember, vagy ahogyan az többnyire lenni szokott, egy család életében a saját ház felépítése az egyik legnagyobb horderejű döntés.

 

Még az sem feltétlenül vállalkozik rá, akinek minden anyagi lehetősége adott, hiszen a saját ház megtervezése és felépítése nagy öröm, de hatalmas kockázat is egyben.

 

Ha mi mégis erre vállalkoznánk, nem csak az álmainkat, de a reális igényeket is harmonizálni kell a lehetőségekkel.

 

Időtálló értéket csak megalapozott döntések során lehet létrehozni, sok örömet adó saját otthont pedig csak képzett szakember segítségével!

 

Nemcsak hangulatos és szemet gyönyörködtető, hanem épületbiológiai szempontból is jó hatású a náddal fedett tetőszerkezet. Egy 10 centiméter vastag nádpalló 7,5 centiméter vastagságú kőzetgyapot paplan hőszigetelő hatásával egyenértékű. Mivel ennél jóval vastagabb rétegben teszik fel a nádat a tetőre, így hőszigetelő képessége kitűnő.

 

 

Sokan tűzveszélyessége miatt félnek a nádtetőtől. Ennek a veszélyforrásnak a csökkentésére érdemes villámhárítót felszerelni a tetőre, a héjazathoz pedig égéskésleltető impregnálószereket alkalmazni.

Az ablakokkal manapság egyre több a baj.

Párásodik, penészedik, vagy éppenséggel korhad, kirohadt, nem zár rendesen, nem szigetel... nyílászárót cserélni nem két fillér, rizikós vállalkozás, mégis egyre többen döntenek úgy, hogy lecserélik a nem megfelelően szigetelő ablakokat, ajtókat, hiszen több tízezreket spórolhatnak meg egy évben a fűtési költségen.

Szinte külön iparág épült ki a megnövekedett kereslet hatására, ezzel együtt természetesen megjelentek a piacon a kontárok is.

A jó szakember híre szájról-szájra terjed, kevesen mernek manapság találomra ablakost választani.

Az energiatanúsítvány a háztartási gépek energiafogyasztási címkéjéhez hasonlóan egy műszaki dokumentum, címke, amely a lakás energiaállapotát értékeli. Független szakértő készíti el, aki a tanúsítványban az energiamegtakarítás lehetőségeire is javaslatot tesz.  Az energiafogyasztás alapján a tanúsítvány egy skálán energetikai osztályokba sorolja az ingatlanokat. A skála a legkedvezőbb A+ kategóriától a legkedvezőtlenebb I  kategóriáig terjed.

A gipsz alapú építőanyagokat már az ókori Egyiptomban is használtak, de ott alakult ki a gipsz kristályos, magas hőmérsékleten kiégetett formájának, az alabástrom gipsznek a használata is. Később szobrok mintázásához, öntőformaként, ornamentikák készítésére használták.

 

Gipszkarton a mindennapokban


Budapesti belvárosi sétáink során láthatjuk, milyen fontos szerepet kapott a XIX. századi eklektikus épülethomlokzatok alakításában, díszítésében a gipsz.

Tégla: természetes építőanyag - érvek a téglából épült

családi ház mellett 2.

 

Családi házat építők falakkal, födémekkel kapcsolatos jogos elvárásainak és a hazai éghajlatnak semmilyen anyag nem felel meg jobban, mint a tégla.

5. Időtállóság – értéktartás - Régen is érték volt, és most is az, téglaépítésű lakásban lakni

Nem kell külön kiemelni, hogy az égetett agyag falazóelemek már bizonyították időállóságukat, a legrégibb téglaépületek nem néhány évtizedesek, hanem több ezer éves műemlékek.

 

Tégla: természetes építőanyag - érvek a téglából épült

családi ház mellett 1.

 

Családi házat építők falakkal, födémekkel kapcsolatos jogos elvárásainak és a hazai éghajlatnak semmilyen anyag nem felel meg jobban, mint a tégla.

Miről kell döntenünk?

Vannak olyan építőanyagok, amelyek egyik vagy másik tulajdonságukban jobbak a téglánál, de családi ház építésére komplexen a legjobb megoldás a tégla.
Aki lakásvásárlás vagy saját ház építésének megkezdése előtt áll, megpróbálja összegyűjteni azokat az információkat, amelyek alapján az előtte tornyosuló fontos kérdésekben döntést tud hozni.

Minőség, gyorsaság, egyszerű és szakszerű kivitelezhetőség - ezekre a szempontokra gondolunk akkor, amikor a házépítés során a gazdaságos megépíthetőségről beszélünk.

 

Költséghatékonyság

 

A falazaton spórolni veszélyes dolog. Néhány szempontra azonban fontos felhívni a figyelmet. Ma Magyarországon a teljes építési költségnek mindössze 8-10 %-át teszi ki a teljes falazási költség. Ugyanakkor minden, ezzel kapcsolatos takarékosság egy életre, sőt több generáció életére lesz kihatással.

Ma nagyon divatos fenntartható építésről beszélni. Ahhoz, hogy meg tudjuk ítélni, mely építőanyagok tartozhatnak ide, hasznos áttekintenünk az épületszerkezetek használhatósági élettartamát is. Ez az osztrák szakirodalom alapján falak esetén a következő:

Építőanyag Használhatósági élettartam (év)

 

Tégla falszerkezet                   >100
Falak külső szigeteléssel    30-50
Fa vázszerkezet
    Burkolt               30-60
    Impregnált        20-40
Fa-gerendafal          >40

Az építőanyagok élettartama a ház értékállóságában is szerepet játszik.

A környezeti válságjelenségek láttán egyre nyilvánvalóbb a jelenlegi civilizációs modell ökológiai fenntarthatatlansága, ennek ellenére ma is pazarlóan bánunk a fosszilis energiahordozókból előállított energiával.

Világátlagban az összes energiaszükséglet felét az épületek üzemeltetése (45%), és az építőipar (5%) emészti fel, ezért a fenntartható építészet követelményei sem a lakó- sem a középületek építése során nem hagyhatók figyelmen kívül.