Használt téglából és cserépből az átlagos anyagköltség töredékéből is felépíthető egy családi ház, ezt bizonyítja a 2010-es Az Év Háza verseny egyik győztese

 

A karcagi üveggyár bontásából származó,  nagyjából 12 ezer darab pecsétes tégla daraboként 20 forintba került (három éve), a használt hódfarkú cserép költsége 70 ezer forint volt. 

A régi tégla alapesetben semmivel sem rosszabb minőségű, mint az új, de a bontott anyagoknál hátrány, hogy beszerzésük sokkal hosszabb ideig tart, mint a hagyományos alapanyagoké, és a szállítás is problémásabb és időigényesebb, hiszen általában pakolni kel, nem úgy, mint a raklapra szerelet új építőanyagokat.

Egy építkezés során az a legjobb, és jó esetben a legbiztosabb, azaz a ház élettartama és a kivitelezés minőségi garanciája, ha a folyamat szakértőt igénylő részeit szakértőkre bízzuk.

Az építőanyagok kiválasztásától a burkolásig - ha tehetjük, ha megengedhetjük magunknak, bízzuk szakemberre.

 

De akadnak olyan mozzanatok is, melyekkel mi magunk is megbirkózhatunk.

Ezzel nem csak spórolunk, de azt érezzük, hogy végül is a saját kezünkkel is hozzátettünk a nagy műhöz, ráadásul akár remekül szórakozhatunk is.

A megfelelő minőségű építőanyag megvásárlása fokozott fogyelmet és körültekintést igényel - igen ám, de mire kell még odafigyelnünk?

A jó minőségű, garanciajeggyel ellátott építőanyagok igazolásán túl azok házhoz szállítására is.

 

Erről se felejtsünk el időben tájékoztatást kérni, hiszen mint mindennek, ennek is ára van!

Ha mi magunk is el tudjuk hordani az anyagot, akkor nincs baj, de ha nem, nem árt alaposan letisztázni a feltételeket.

Hová, mikor mennyiért, ki fizeti a raklapot, a le- és felpakolást...

Azt már letárgyaltunk, hogy a burkoláson nem szabad spórolni, nem ér a cicomázáson elcsúszni - mert a burkolás nem csupán cicoma a házon!

Egy balul sikerült kivitelezés nyomán bizony komoly károk keletkezhetnek az épület mélyebb rétegeiben is.

Ehhez, vagyis ahhoz, hogy ez ne történhessen meg, profi szakemberre van szükségünk, és mint mindig, azokra a kérdésekre, amiket fel kell tenniünk neki, és azokra a csendes szemügyre vételezésekben, amikre jó előre szakmailag fel kell készülnünk.

Az építkezés általában legutolsó felvonása, de még szervesen ahhoz tartozó része a festés, mázolás, és a burkolás.

A pillanat, amikor kiderül, hogy valóban egyenes-e az egyenes, derékszög-e a 90 fok, és hullámzanak-e a felületek...

 

Ezt a pillanatot, és a korrigálható rendellenességek kijavítását inkább bízzuk szakemberre.

Sok hobbibarkács érzi magát képesnek - és elég tehetségesnek - a burkolás kivitelezéséhez, de higgyük el, egy profi burkoló érti a dolgát, valószínűleg jobban, mint mi.

Az Ytong, vagy népnyelven az "ipszilon-tégla" a hagyományos házépítés egyik legnépszerűbb alapanyaga. Könnyű, nagy méretéből adódóan pedig a falazás gyors, így az építkezés ideje csökken. Nagy előnye, hogy könnyen és precízen darabolható, pontosan illeszthető. A falra vékonyabb vakolat is elegendő, és a csempe vakolás nélkül, közvetlenül a falra is felhelyezhető.

Az Ytong-családban a hagyományos, egyszerű falazótégla mellett nútféderes, megfogóhornyos falazóelemek, "u" zsaluelemek, áthidalók, tetőpallók, koszorúelemek állnak az építők rendelkezésére.

Ha a házunk a várunk, a tető rajta a koronánk, nem mindegy hát, hogy miből és hogyan készül!

Hiába kerül legfelülre, nem könnyű terhet cipel, hiszen az időjárás viszontagságaitól kell megvédenie otthonunk.

 

Ez a szerkezeti egység számtalan formát ölthet, de nem (csak) a látvány lényeges: a tető elkészítése gondos, szakszerű munkát igényel, hiszen egy tetőnek tartósnak és statikai szempontból tökéletesnek kell lennie.

De hogyan válasszuk ki hozzá a tökéletes ácsot, aki nem csak úgy találomra méretez, szemre pászint és látványra épít?

Épül álmaink otthona: a mi feladatunk, hogy megálmodjuk, összehozzuk az árát (nyugodtan számoljunk a tervezett összeg másfélszeresével...), és lélekben már előre belakjuk.

 

És mi az építész feladata?

 

Kössünk az építésszel művezetési szerződést is, ez biztosítja, hogy a szakember a tervezés után, a kivitelezés fázisában is anyáskodik jövendőbeli otthonunk felett, ami azt jelenti, hogy bizonyos időközönként kimegy az építkezésre, és ellenőrzi az építési munka folyamatát.

A gipsz alapú építőanyagokat már az ókori Egyiptomban is használtak, de ott alakult ki a gipsz kristályos, magas hőmérsékleten kiégetett formájának, az alabástrom gipsznek a használata is. Később szobrok mintázásához, öntőformaként, ornamentikák készítésére használták.

 

Gipszkarton a mindennapokban


Budapesti belvárosi sétáink során láthatjuk, milyen fontos szerepet kapott a XIX. századi eklektikus épülethomlokzatok alakításában, díszítésében a gipsz.

A környezeti válságjelenségek láttán egyre nyilvánvalóbb a jelenlegi civilizációs modell ökológiai fenntarthatatlansága, ennek ellenére ma is pazarlóan bánunk a fosszilis energiahordozókból előállított energiával.

Világátlagban az összes energiaszükséglet felét az épületek üzemeltetése (45%), és az építőipar (5%) emészti fel, ezért a fenntartható építészet követelményei sem a lakó- sem a középületek építése során nem hagyhatók figyelmen kívül.