Építkezés

Reneszánsz az építészetben

13 éve | Major Krisztián | 2 hozzászólás

A reneszánsz, mint tudjuk Itáliában alakult ki, jellemzője a világias, profán légkör. Míg a középkor századaiban az élet értelmét a túlvilági életre való felkészülésben látták, addig a reneszánsz ember a földi életet állította központba: harmóniában akart élni e földi létben és boldog lélekként üdvözülni a túlvilágon.

Ez az új humanista világnézet új stílust hívott életre, mintaképévé az élet teljességét tükröző antik (görög és római) művészet vált, ennek újjászületését (reneszánsz) hirdették. Az egyházi mellett hangsúlyos szerepet kapott a világi építészet is.

Esztétikai kritérium lett a harmónia, a szimmetria és a tér centrális felfogása, térlefedéseknél a kupola. Tudatos távlati hatásokra törekedtek, felfedezik a perspektívát, a fény és az árnyék játékát. Antik épülettagozatokat újítanak fel: pl. párkány, bábos korlát, ballusztrád. Megjelenik a stukkó (gipszdíszítmény), elsődlegessé válik a belső márványburkolat használata (nálunk elsősorban a sütői vörös márvány, síremléknek is). Jellegzetes a sgrafitto (két vagy több eltérő színt vékony vakolatrétegben hordanak egymásra és így kaparják ki a díszítést), a száraz (secco) és nedves (fresco) vakolatra felhordott falfestés, a pártázatos oromzat. Gyorsan hódít a színes, mázas kályhacsempék, fajansz, majolika divatja.

Összefoglalva a reneszánsz építészet fő jellemzői:

    * arányosság, szimmetria
    * erős vízszintes tagoltság - árkádokkal, ablaksorokkal, párkányokkal, oszlopokkal
    * antik építészeti elemek alkalmazása - timpanon, oszloprend, lépcsősor, átriumos belső udvar (görög) és kupola (római)
    * legkedveltebb épülettagozat: párkányok, oszlopfők, konzolok és korlátok (balusztrád-kőbábokból kialakított korlát)
    * legkedveltebb díszítmények: akantuszlevelek, rozetták, gyöngysorok, bőségszaru, gyümölcs és virágfüzérek, valamint meztelen gyermekalakok, a puttók
    * az épület belekomponálása a tájba

Címkék: reneszánsz építészet