A gipsz alapú építőanyagokat már az ókori Egyiptomban is használtak, de ott alakult ki a gipsz kristályos, magas hőmérsékleten kiégetett formájának, az alabástrom gipsznek a használata is. Később szobrok mintázásához, öntőformaként, ornamentikák készítésére használták.

 

Gipszkarton a mindennapokban


Budapesti belvárosi sétáink során láthatjuk, milyen fontos szerepet kapott a XIX. századi eklektikus épülethomlokzatok alakításában, díszítésében a gipsz. Ebben az időben a mai katalógusokhoz hasonló mintakönyvekből választhattak az építészek, az építtetők, milyen elemekkel szeretnék a homlokzat megjelenését gazdagítani. Néha elcsodálkozom, hogy a néhány nádszállal erősített merevített gipszöntvények, elemek milyen jól bírják az idő és az időjárás viszontagságait.
A gipszkarton felhasználása

Az épületbelsőben a gipszet a díszítésen túl vakolásra, felületképzésre használjuk. Az emberek hamar felfedezték, hogy a gipszes vakolatok nagymértékben növelik az épület egyes szerkezeteinek, például a fafödémeknek a tűzállóságát, mivel anyaguk nem ég, sőt csökkenti az égés hőjét, mivel minden gipszes anyag kötött kristályvizet tartalmaz, és ennek elpárolgásáig a hőmérséklet nem emelkedik.

Ez eredményezte, hogy gipsztáblákat kezdtek alkalmazni az acélszerkezetű toronyházak tűzvédelmére. S amikor a gipsztáblák papírköpenybe öntésével azok húzó-hajlító szilárdságát megnövelték, megszületett a gipszkartonlap. A háború után a gipszkartonlemezeket Ausztriába áttelepült rigai mesterek kezdték gyártani.
A szárazépítés teszi lehetővé, hogy – szó szerint – máról holnapra készíthetünk vele szerkezeteket, épületeket, mintha azok a mesék elevenednének meg, amikor a király valami lehetetlent kért leánya kérőjétől, mondjuk hogy építsen fel egy palotát egy éjszaka alatt, s láss csodát, a kérés teljesült.

Komolyra fordítva a szót, néhány érv a gipszkarton lapok használata mellett: könnyű, kis szállítási költségű építőanyag; válaszfal, álmennyezet, tetőtérbeépítés szerkezeteként egyaránt használható. A gipszkartonlapokkal az építés egyszerű, alkalmas házilagos kivitelezésre is, ugyanakkor hatékony, gyors, és a szerkezetek méretpontosak. A szárazépítési technológiával nem viszünk fölösleges vizet a belső terekbe, a munka gyorsan és tisztán elvégezhető, rövid ideig tart, és a helyiségek azonnal beköltözhetők. Egy családi ház esetén az építési időt hónapokkal rövidítheti le a száraz szerkezetek alkalmazása.

forrás: fatelep.ich.hu