De hogyan kerülhetjük el a sok bosszúságot?

 

 Annyit mindenesetre leszögezhetünk, hogy a megfelelő szakember kiválasztásával ezek a problémák kiküszöbölhetők.

Egy jó kőműves, példának okáért, nem áll neki télen falazni, hiszen tudja, hogy a hidegben nem köt meg a habarcs.

A falazó elemeket gyémánttal vágja, és erről saját maga tájékoztat, mi több, biztosít bennünket, ezzel rengeteg alapanyagot spórol meg.

Speciális kiegészítő elemek használatával tobábbi centimétereket és tízezreket spórol, és ha mi megfeledkeznénk ezek használatáról (feles tégla, sarok tégla és káva tégla), ő  maga figyelmeztet bennünket, hiszen nagyban befolyásolják az épület hő- és hangszigetelő tulajdonságait is.

Az építkezés hosszú és fáradtságos folyamat, bőven akad olyan pontja, vagy részlete, ami aztán később nem kevés bosszúságra adhat okot.

 

A nem megfelelő minőségű alapanyag, annak helytelen felhasználása, a rossz tervező- vagy iparos szakember választás, vagy az akár szakértő kezek apró hibája is nagy gondot okozhat a későbbiekben.

 

Egy építkezés sosem úgy zajlik, ahogy az a nagykönyvben meg van írva, nincs olyan terület, ahol ne lehetne hibát elkövetni, de alapos felkészüléssel, utánajárással sok bajt meg lehet előzni.

Épül álmaink otthona: a mi feladatunk, hogy megálmodjuk, összehozzuk az árát (nyugodtan számoljunk a tervezett összeg másfélszeresével...), és lélekben már előre belakjuk.

 

És mi az építész feladata?

 

Kössünk az építésszel művezetési szerződést is, ez biztosítja, hogy a szakember a tervezés után, a kivitelezés fázisában is anyáskodik jövendőbeli otthonunk felett, ami azt jelenti, hogy bizonyos időközönként kimegy az építkezésre, és ellenőrzi az építési munka folyamatát.

Az ablakokkal manapság egyre több a baj.

Párásodik, penészedik, vagy éppenséggel korhad, kirohadt, nem zár rendesen, nem szigetel... nyílászárót cserélni nem két fillér, rizikós vállalkozás, mégis egyre többen döntenek úgy, hogy lecserélik a nem megfelelően szigetelő ablakokat, ajtókat, hiszen több tízezreket spórolhatnak meg egy évben a fűtési költségen.

Szinte külön iparág épült ki a megnövekedett kereslet hatására, ezzel együtt természetesen megjelentek a piacon a kontárok is.

A jó szakember híre szájról-szájra terjed, kevesen mernek manapság találomra ablakost választani.

A gipsz alapú építőanyagokat már az ókori Egyiptomban is használtak, de ott alakult ki a gipsz kristályos, magas hőmérsékleten kiégetett formájának, az alabástrom gipsznek a használata is. Később szobrok mintázásához, öntőformaként, ornamentikák készítésére használták.

 

Gipszkarton a mindennapokban


Budapesti belvárosi sétáink során láthatjuk, milyen fontos szerepet kapott a XIX. századi eklektikus épülethomlokzatok alakításában, díszítésében a gipsz.